← Vissza a tudástárhoz

CyberTeam tudástár NIS2 kicsiben sorozat / 2. rész

NIS2 kicsiben #2 – Hozzáférés-felügyelet a gyakorlatban

Ki, mihez és hogyan férhet hozzá? A 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet hozzáférés-felügyeleti követelményei egy 8–10 fős szervezet mindennapjaiban.

NIS2 kicsiben, 2. rész – hozzáférés-felügyelet: jogosultságok, NAS, MikroTik, VPN és mobil eszközök

A „NIS2 kicsiben” sorozat második részében a 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet Hozzáférés-felügyelet követelménycsaládját vesszük elő.

A kiindulási környezetünk továbbra is egyszerű:

  • 8–10 munkatárs;
  • néhány Windows munkaállomás;
  • egy NAS;
  • egy MikroTik router;
  • internetkapcsolat;
  • néhány külső vagy felhős szakrendszer;
  • külsős rendszergazda.

Nincs Active Directory, nincs IAM-rendszer és nincs külön informatikai osztály.

Nem azt keressük, hogyan lehet ebből nagyvállalati infrastruktúrát építeni. Azt nézzük meg, hogy a rendelet kötelező követelményei mit jelentenek a gyakorlatban, miért hasznosak egy ilyen kis szervezetnek, és hogyan lehet őket a meglévő eszközökkel megvalósítani.

2.1 – Szabályzat és eljárásrendek

Mit kér a rendelet?

A szervezetnek szabályoznia kell a hozzáférések kezelését.

Meg kell határozni többek között:

  • a célokat;
  • a hatókört;
  • a szerepköröket és felelősségeket;
  • a szervezeten belüli együttműködést;
  • a szabályzatért felelős személyt;
  • valamint a felülvizsgálat gyakoriságát és azokat az eseményeket, amelyek soron kívüli felülvizsgálatot indokolnak.

Miért jó ez a szervezetnek?

Mert így nem a rendszergazdának kell minden alkalommal kitalálnia, hogy kinek milyen hozzáférést adhat.

Egyértelmű lesz: ki dönt, ki hajtja végre, és ki ellenőrzi.

Hogyan oldjuk meg egyszerűen?

Nem kell külön, több tíz oldalas hozzáférés-kezelési szabályzat. Az IBSZ-ben vagy annak rövid mellékletében meghatározható például: vezető engedélyez → rendszergazda végrehajt → IBF felügyeli a folyamatot.

Rögzítsük azt is:

  • hogyan történik új jogosultság igénylése;
  • hogyan történik a módosítás;
  • hogyan történik a megszüntetés;
  • milyen időközönként nézzük át a jogosultságokat.

2.2 – Fiókkezelés

Mit kér a rendelet?

A fiókkezelési követelmény már egészen részletes.

A szervezetnek meg kell határoznia többek között:

  • milyen fióktípusok használhatók és melyek tiltottak;
  • kik kezelhetik a fiókokat;
  • kik az engedélyezett felhasználók;
  • milyen hozzáférési jogosultságok tartoznak a fiókokhoz;
  • hogyan történik a fiók létrehozásának jóváhagyása;
  • hogyan történik a létrehozás, módosítás, letiltás és törlés;
  • mikor kell értesíteni a fiókkezelőt;
  • milyen gyakran kell a fiókokat felülvizsgálni.

A fiókkezelést a jogviszony megszűnésével is össze kell hangolni.

Miért jó ez a szervezetnek?

Mert az egyik legnagyobb biztonsági kockázat az a hozzáférés, amelyről már senki sem tudja, hogy létezik.

Tipikus példák:

  • fél éve kilépett munkatárs aktív NAS-fiókja;
  • régi külsős informatikus VPN-hozzáférése;
  • már nem használt e-mail-fiók;
  • közösen használt jelszó, amelyet korábbi dolgozó is ismer.

Egy kis szervezetnél ezek sokszor nem rosszindulatból maradnak meg. Egyszerűen nincs olyan folyamat, amely gondoskodna a megszüntetésükről.

Hogyan oldjuk meg egyszerűen?

Készítsünk egyetlen felhasználói és jogosultsági nyilvántartást.

Például:

NévRendszerFelhasználónévJogosultságJóváhagyóÁllapot
Kovács AnnaNASk.annaPénzügyvezetőaktív
Nagy PéterNASn.peterKözösvezetőaktív
Külső ITMikroTikit-adminadminvezetőaktív

A folyamat pedig legyen: BELÉPÉS → MÓDOSÍTÁS → KILÉPÉS

Kilépéskor végigmegyünk például ezen:

  • Windows-fiók;
  • NAS;
  • levelezés;
  • VPN;
  • szakrendszerek;
  • egyéb szolgáltatások;
  • szervezeti eszközök.

Ha a távozó közösen használt hitelesítési adatot is ismert, azt is módosítani kell.

2.15 – Hozzáférési szabályok érvényesítése

Mit kér a rendelet?

A jóváhagyott hozzáférési jogosultságokat a rendszernek ténylegesen érvényesítenie kell. Nem elég tehát leírni, hogy valaki mit érhet el. A technikai beállításnak is ezt kell tükröznie.

Miért jó ez a szervezetnek?

Vegyünk egy egyszerű példát.

A pénzügyi dokumentumokat csak két embernek kell használnia. Ha a NAS-on mégis minden munkatárs hozzáfér a pénzügyi mappához, akkor a jogosultsági nyilvántartás csak papír.

A megfelelő hozzáférési beállítás:

  • csökkenti a véletlen törlés lehetőségét;
  • csökkenti a jogosulatlan betekintés kockázatát;
  • egy kártékony program fertőzése esetén is korlátozhatja az elérhető adatok körét.

Vagyis ez nem adminisztrációs kérdés. Valódi védelem.

Hogyan oldjuk meg egyszerűen?

A NAS-on hozzunk létre néhány ésszerű csoportot.

Például:

  • Kozos
  • Penzugy
  • Vezetes
  • IT_Admin A munkatársakat ezekhez rendeljük, és a mappajogosultságokat ehhez igazítjuk. A NAS saját felhasználó- és csoportkezelése egy ilyen méretű szervezetnél elegendő lehet.

2.71 – Sikertelen bejelentkezési kísérletek

Mit kér a rendelet?

A szervezetnek meg kell határoznia:

  • hány egymást követő sikertelen belépési kísérlet engedélyezett;
  • milyen időtartamon belül;
  • és mi történjen a határ elérése után.

A rendszernek ilyenkor zárolást vagy megfelelő késleltetést kell alkalmaznia, és a meghatározott limit túllépésekor a rendszergazda értesítéséről is gondoskodni kell.

Miért jó ez a szervezetnek?

Mert egy támadó nem próbálkozhat korlátlanul jelszavakkal. Ha egy rendszer végtelen számú bejelentkezési próbálkozást enged, egy automatizált támadás másodpercenként akár sok jelszót is kipróbálhat. A zárolás vagy késleltetés ezt jelentősen lassítja. Emellett a sok sikertelen belépés arra is utalhat, hogy valaki éppen megpróbál hozzáférni egy fiókhoz.

Hogyan oldjuk meg egyszerűen?

A szervezet meghatározhat például:

5 hibás próbálkozás 15 percen belül → 15 perces zárolás. Ez példa, nem jogszabályi érték.

A beállítást alkalmazzuk ott, ahol tudjuk:

  • Windows;
  • NAS;
  • VPN;
  • egyéb saját kezelésű rendszer.

És ahol a rendszer képes rá, kapcsoljuk be a rendszergazdai értesítést is.

2.75 – A rendszerhasználat jelzése

Mit kér pontosan a rendelet?

Itt a jogszabály nem csak azt mondja, hogy legyen valamilyen bejelentkezési figyelmeztetés. A tartalmát is meghatározza.

A felhasználót tájékoztatni kell arról, hogy:

  1. a szervezet elektronikus információs rendszerét használja;
  2. a rendszer használatát megfigyelhetik, rögzíthetik és naplózhatják;
  3. a rendszer jogosulatlan használata tilos, és büntető- vagy polgári jogi felelősséggel járhat;
  4. a rendszer további használata ezen feltételek elfogadását jelenti.

Az értesítésnek addig kell megjelennie, amíg a felhasználó el nem fogadja a feltételeket és egyértelmű lépést nem tesz a további hozzáférés érdekében.

Miért jó ez a szervezetnek?

Mert egyértelművé teszi, hogy a munkahelyi informatikai rendszer nem magáncélú eszköz.

A felhasználó már a belépéskor tudja:

  • hogy szervezeti rendszert használ;
  • hogy a tevékenységének lehet naplója;
  • hogy a jogosulatlan használat nem megengedett.

Ez különösen fontos lehet akkor, ha később egy biztonsági esemény miatt naplókat kell megvizsgálni.

Hogyan oldjuk meg egyszerűen?

Windows munkaállomáson beállítható bejelentkezési üzenet.

Például:

FIGYELMEZTETÉS

Ön a [Szervezet neve] elektronikus információs rendszerét használja. A rendszer használatát a szervezet megfigyelheti, rögzítheti és naplózhatja. A rendszer jogosulatlan használata tilos, és büntető- vagy polgári jogi felelősséggel járhat. A rendszer használatának folytatásával Ön elfogadja a fenti feltételeket.

Nincs hozzá szükség új szoftverre.

2.88 – Azonosítás vagy hitelesítés nélkül engedélyezett tevékenységek

Mit kér a rendelet?

A szervezetnek meg kell határoznia, hogy mely tevékenységek hajthatók végre azonosítás vagy hitelesítés nélkül. Ezeket a rendszerbiztonsági tervben dokumentálni és indokolni is kell.

Miért jó ez a szervezetnek?

Mert világosan elválasztja: mi nyilvános és mi nem. Egy honlap híreit bárki olvashatja. A NAS tartalmát viszont nem. Ha ezt a határt nem tudjuk meghatározni, könnyen előfordulhat, hogy olyan szolgáltatás válik kívülről elérhetővé, amelynek nem kellene.

Hogyan oldjuk meg egyszerűen?

Egy rövid lista is elegendő lehet:

RendszerHitelesítés nélkül használható
Honlapnyilvános információk megtekintése
NASsemmi
VPNsemmi
Szakrendszersemmi

2.100 – Távoli hozzáférés

Ez a mi mintaszervezetünknél különösen fontos.

A külsős rendszergazdának időnként távolról kell dolgoznia.

Mit kér a rendelet?

A szervezetnek minden engedélyezett távoli hozzáférési típusra meg kell határoznia:

  • a használati korlátozásokat;
  • a konfigurációs és kapcsolódási követelményeket;
  • az alkalmazás módját.

A távoli hozzáférést pedig engedélyezni kell, mielőtt technikailag lehetővé válik.

Miért jó ez a szervezetnek?

Mert a távoli hozzáférés gyakorlatilag egy ajtó a szervezet hálózatára. Ha ez az ajtó mindig nyitva van, vagy nem tudjuk pontosan, kinek van hozzá kulcsa, jelentős kockázatot vállalunk. Különösen problémás lehet, ha egy korábbi szolgáltató hozzáférése aktív marad.

Hogyan oldjuk meg egyszerűen?

Van MikroTik routerünk. Használjuk azt.

A modell: Internet → VPN a MikroTik routeren → belső hálózat → NAS / szükséges rendszer A NAS-t lehetőség szerint ne tegyük közvetlenül elérhetővé az internetről. A külső rendszergazda kapjon saját VPN-hozzáférést.

Rögzítsük:

  • ki használhat VPN-t;
  • milyen célból;
  • ki engedélyezte;
  • mikor kell megszüntetni.

Így nem kell külön VPN-eszközt vásárolni. A már meglévő routerünk látja el ezt a feladatot.

2.108 – Vezeték nélküli hozzáférés

Mit kér a rendelet?

A vezeték nélküli hozzáféréshez meg kell határozni:

  • a konfigurációs követelményeket;
  • a kapcsolódási feltételeket;
  • a használat módját.

A használatot engedélyezni kell.

Miért jó ez a szervezetnek?

Mert a Wi-Fi fizikailag nem áll meg az iroda falánál.

A jel elérhető lehet: a folyosón, a szomszéd irodában, az utcáról vagy parkolóból.

Ezért nem mindegy, hogy ki ismeri a hozzáférést és milyen eszköz kapcsolódhat rá.

Hogyan oldjuk meg egyszerűen?

Nem építünk bonyolult vezeték nélküli infrastruktúrát.

Ha egy belső Wi-Fi szükséges:

  • legyen megfelelően védett;
  • csak azok kapják meg a hozzáférést, akiknek szükségük van rá;
  • a hozzáférési jelszó ne legyen nyilvánosan kifüggesztve;
  • a konfigurációt csak az arra jogosult személy módosítsa.

Ha nincs szükség vendég Wi-Fi-re: ne legyen. Néha a legegyszerűbb megoldás a legjobb.

2.113 – Mobil eszközök hozzáférés-ellenőrzése

Mit kér a rendelet?

A szervezetnek meg kell határoznia a mobil eszközök:

  • konfigurációs feltételeit;
  • kapcsolódási feltételeit;
  • használatának szabályait.

A mobil eszközről történő hozzáférést engedélyezni kell.

Miért jó ez a szervezetnek?

Mert egy telefon könnyen:

  • elveszhet;
  • ellophatják;
  • családtag kezébe kerülhet;
  • felügyelet nélkül maradhat.

Ha ezen a telefonon szervezeti levelezés vagy dokumentum érhető el, az elveszett telefon már nemcsak egy elveszett magántárgy. Információbiztonsági esemény is lehet.

Hogyan oldjuk meg egyszerűen?

Döntsük el:

  • használható-e saját telefon;
  • elérhető-e róla a szervezeti levelezés;
  • elérhető-e róla a NAS;
  • szükséges-e képernyőzár;
  • mit kell tenni elvesztéskor.

Például: A NAS távoli hozzáférése mobil eszközről kizárólag VPN-kapcsolaton keresztül engedélyezett.

Nem kell feltétlenül MDM-rendszer. Először legyen világos szabály.

2.115 – Külső elektronikus információs rendszerek

Mit kér a rendelet?

A szervezetnek meg kell határoznia a külső rendszerek használatának feltételeit.

Ez vonatkozhat arra, ha valaki:

  • saját eszközről éri el a szervezet rendszerét;
  • vagy külső rendszerben kezeli a szervezet adatait.

Miért jó ez a szervezetnek?

Mert különben a dolgozó saját maga dönt arról, hogy:

  • elküldi-e magának Gmailre a dokumentumot;
  • feltölti-e saját Google Drive-ra;
  • hazaviszi-e pendrive-on;
  • saját számítógépen dolgozik-e vele.

Ezek többnyire nem rossz szándékból történnek. Egyszerűen a felhasználó a számára legkényelmesebb megoldást választja, ha a szervezet nem mondja meg, mit használhat.

Hogyan oldjuk meg egyszerűen?

Egy rövid alapelv:

Szervezeti adat kizárólag a szervezet által engedélyezett informatikai rendszerben és adattárolón kezelhető. Majd felsoroljuk, mi használható.

Például:

  • szervezeti levelezés;
  • NAS;
  • engedélyezett szakrendszerek.

Ami nincs engedélyezve, azt ne használjuk szervezeti információ kezelésére.

2.124 – Nyilvánosan elérhető tartalom

Mit kér a rendelet?

A szervezetnek:

  • ki kell jelölnie, kik publikálhatnak;
  • fel kell készítenie őket arra, hogy ne tegyenek közzé nem nyilvános információt;
  • publikálás előtt ellenőriznie kell a tartalmat;
  • rendszeresen a már nyilvános tartalmat is át kell vizsgálnia;
  • a tévesen nyilvánosságra került nem nyilvános információt el kell távolítania.

Miért jó ez a szervezetnek?

Mert egyetlen rosszul feltöltött dokumentummal olyan információ kerülhet nyilvánosságra, amelyet utólag már nehéz visszavonni.

Tipikus példa lehet:

  • személyes adat;
  • belső megjegyzés;
  • nem nyilvános melléklet;
  • olyan információ, amelynek nincs helye a honlapon.

És ha egyszer egy dokumentum nyilvánosságra került, az eltávolítása nem jelenti biztosan azt, hogy többé sehol sem érhető el.

Hogyan oldjuk meg egyszerűen?

Egy egyszerű folyamat: elkészítés → ellenőrzés → közzététel Kis szervezetben akár két személy is elegendő.

Például: ügyintéző elkészíti → vezető ellenőrzi → kijelölt kolléga közzéteszi.

Határozzuk meg azt is, milyen időközönként nézzük át a már nyilvános tartalmat.

Mit nyertünk mindezzel?

Ha végignézzük a követelményeket, érdekes dolog derül ki.

Nem vezettünk be:

  • Active Directoryt;
  • IAM-rendszert;
  • új tűzfalat;
  • GRC-platformot;
  • vállalati MDM-rendszert.

A meglévő környezetből indultunk ki: Windows + NAS + MikroTik + egyszerű nyilvántartások.

Mégis sokkal rendezettebbé vált a működés.

Tudjuk:

  • ki fér hozzá a rendszereinkhez;
  • ki engedélyezte;
  • hogyan szüntetjük meg a hozzáférést;
  • hogyan lehet távolról biztonságosan csatlakozni;
  • milyen eszközök használhatók;
  • és ki tehet nyilvánossá információt.

Ezért fontos, hogy a kiberbiztonsági követelményekre ne kizárólag kötelező adminisztrációként tekintsünk.

Sok szabály mögött egy nagyon egyszerű kérdés van: Milyen problémát próbál ez megelőzni?

Ha ezt megértjük, sokkal könnyebb megtalálni azt a megoldást is, amely egy kis szervezetben valóban működik.

Most Ti jöttök

A hozzáférés-felügyelet melyik része okozza a legtöbb nehézséget egy kis szervezetben?

A felhasználói jogosultságok?

A kilépők kezelése?

A külső rendszergazda távoli elérése?

A mobiltelefonok?

Vagy az, hogy ugyanannak az embernek több különböző rendszerben kell a hozzáférését kezelni?

Írjátok meg a közösségi média bejegyzés alatt.

A működő kis szervezeti megoldásokat továbbra is gyűjtjük a sorozat végén készülő „NIS2 kicsiben – gyakorlati útmutató kis szervezeteknek” című kiadványhoz.

A CyberTeam Kft.-nél mi is szeretjük először azt megérteni, hogy miért létezik egy adott biztonsági követelmény, és csak ezután keressük meg hozzá a szervezet méretéhez és működéséhez illő megoldást.

Mert a cél nem az, hogy minél több biztonsági rendszert vezessünk be.

Az a cél, hogy kevesebb legyen a baj.

Vass Gergely Zoltán
információbiztonsági szakember
CyberTeam Kft.

Az íráshoz tartozó illusztráció mesterséges intelligencia segítségével készült.

Kérdése van a szervezetét érintő követelményekről?

Vegye fel velünk a kapcsolatot
← További cikkek a tudástárban